panelmedve

Budapesti EB döntő?

2021. június 18. - Panelmedve

Az eredeti tervek szerint az 11 európai városban folyó foci EB döntőjét (és utolsó három mérkőzését) a londoni Wembley -ben tartanák, de úgy tűnik, porszem került a gépezetbe. A 2500 VIP vendégnek ugyanis - akik mind a döntőre érkeznének különböző külföldi országokból - csak karantén UTÁN lenne lehetséges a helyszínre érkezés (a szigorú brit beutazás és járványvédelmi szabályok illetve a delta variáns megjelenése miatt). Ám július 11-ig ez nem megoldható (hisz az érintettek mind eleve csak a döntőre jönnének). Az UEFA döntéshozóiban így felmerült a budapesti helyszín lehetősége. A magyar főváros már csak azért is ideális helyszín lenne, mert jelenleg is CSAK itt zajlanak telt-házas mérkőzések, a többi stadionban fél vagy negyed telítettség engedélyezett. (A Wembley -be max 45 ezer nézőt engednek be, ott 50% az engedélyezett kihasználtság.)

eb_kep.jpg

Kép forrása: turizmus.com

Ami az UEFA esetleges döntését illeti: most vagy csak nyomást akarnak gyakorolni a britekre (a budapesti helyszín belengetésével akarják kicsikarni a beleegyezésüket), vagy tényleg komoly az ügy és akkor óriási lehetőséghez jutunk. A magyar foci problémáiról korábban már írtunk, de egy EB rendezés némileg kompenzálná gondjainkat, főleg, hogy még soha nem rendeztünk sem VB -t, sem EB -t. (A környékünkön volt már EB: 2012-ben például lengyel-ukrán rendezés volt, 2008-ban Ausztria-Svájc adott otthont az eseménynek, 1976-ban pedig Jugoszlávia tartotta.) 

Egy budapesti labdarúgó EB döntő a Puskásban telt-házzal, óriási lökést adna a hazai futballnak és nemzetközi megítélésünknek is. Persze a legjobb az lenne, ha a magyar válogatott győzni tudna vagy a szombati  francia-magyaron. vagy huszonharmadiki német - magyaron (esetleg mindkettőn [:)] ha kérhetjük az égi döntéshozókat). 

focieb_menetrend.jpg

Kép forrása: kitekinto.hu

Szurkoljunk a két most következő meccsen, mert minden biztatás elkél a kontinens legjobb csapatai ellen (ha már így hozta a balsors, hogy a halálcsoportba kerültünk).

panelmedve_alsosor.jpg 

 

 

A jövő oktatása: a hibrid rendszer

A járvány bebizonyította, hogy szükség van a hazai oktatás jelentős átalakítására, a rugalmasság növelésére és a hibridizációra is. Utóbbi azt jelenti, hogy a későbbiekben egy tantermi - otthoni kettős rendszer kerülne bevezetésre, mely bármikor képes lenne átállni egy színtisztán otthoni oktatásra, illetve hibrid jellegéből adódóan a tantermi időszak is több internetes, egyéni és otthoni feladatból állna. (Erről már esett szó Maruzsa Zoltán államtitkár "tolmácsolásában" az eduline.hu oldalon is.)

online.jpg

Forrás: edsurge.com

Az biztos, hogy ez fontosabb feladat volna, mint mondjuk a melegellenes törvény azonnali S.O.S. bevezetése (a gyerekek megóvása a Harry Potter filmektől és az esetleges "homokossá válás/nevelés" rémképétől [isten ments]) és szintén fontosabb, mint az ellenzéki parlamenti képviselők agyonbírságolása (bajuszügyi disputákban).

A digitalizációra visszatérve:

... a jövő valószínűleg olyan munkahelyekből fog állni, melyek részben távmunkára épülnek majd, hiszen egy-egy újabb járvány vagy egyéb válság bármikor bekövetkezhet, így minden munka-területnek eleve úgy kell majd kialakítania saját feladatköreit, hogy pillanatok alatt (egyik napról a másikra) megvalósulhasson az átállás. Persze nem mindenhol lehet ezt megoldani, de a törekvés biztosan ez lesz. Ha pedig a munkaerőpiac így fog működni, akkor az oktatásnak is követnie kell az új trendet.

A hibridizáció része az is, hogy a diákok számára a feladat-kiadás szeptembertől nem csak a tantermekben történik majd (még ha hagyományosan is indul a tanév), hanem egy adott internetes felületen is, amihez hozzátartozik majd, hogy a visszaküldések egy része is itt zajlik majd. Így a tanulók megszokják az internetes felületek használatát és nem lesz számukra nagy trauma egy esetleges hirtelen átállás.

Ami a jövőt illeti: egyelőre senki nem tudja, hogy lehetséges e újabb hasonló járvány. Sokan alapból megkérdőjelezik, hogy természetes módon bukkant e fel a SARS-CoV-2, vagy netalán egy laborban készült valamilyen céllal, majd elszabadult (véletlenül, esetleg szándékosan). A gyanakvók közt van például Robert Redfield is, aki mellesleg az amerikai járványügyi központ vezetője (vagyis nem éppen laikus a témában). [Személyes megjegyzésként írom le: én magam a kínai kifejlesztést vélem reálisnak.] Azonban akármelyik esetet feltételezzük is (a természetes felbukkanást vagy a mesterséges pandémia-előidézést [akár Kína által is]) sajnos újra előfordulhat. Azonkívül jöhetnek egyéb globális válságok is, hisz ahogyan Orbán Viktor fogalmazott: "a járványok és a népvándorlások korát éljük".

hibrid_online.jpg

Forrás: https://sd33.bc.ca/hybrid-learning

Hogy miként függ mindez össze a hazai hibrid-oktatással? Úgy, hogy alkalmazkodnunk kell ehhez az új világhelyzethez: szükséges a kettős rendszer felállítása az oktatásban (és a munkahelyeken is) mert digitalizáció nélkül sebezhető országunk. Megfontolandó, a 3 vagy 4 munkanapos hét is, amikor mind az iskolákban, mind pedig a munkahelyeken (ahol csak megoldható), 5 munkanapból mindössze 3 vagy 4 nap lennének bent a tanulók/dolgozók, a 4. és/vagy 5. munkanap otthonról folyna minden. Ezzel az esetleges átállás is könnyebbé válna és nagy lépést tennék a digitalizációs új rend felé is, mely nem lenne annyira sérülékeny berendezkedés mint a mostani.

panelmedve_alsosor.jpg2021.06.16.(16:44) 

Foci - a szittyának az nem megy?

A foci EB alatt kicsit többen néznek meccseket, melyek most két okból is érdekesebbek mint máskor: egyrészt lesznek Budapesten is mérkőzések (először június 15-én a portugálok ellen a Puskás Arénában), másrészt mert újra kint vagyunk a bajnokságon (mégpedig az "F" csoportban Portugáliával, Németországgal, Franciaországgal, a "halálcsoportot" alkotva).

foci1.jpg

Magyarország - Portugália 3:3 (2016.06.22.) Kép forrása: Index.hu

Sajnos elmondhatjuk, hogy alig van esélyünk továbbjutni, mert olyan kemény ellenfelekkel vagyunk egy csoportban, hogy valóságos csoda lenne a nyolcaddöntőbe jutás, de az igazság az, hogy tized-ennyire nehéz ellenfelekkel is ugyanez volna a helyzet. (Bevallom: én egy san marinoi - litván - andorrai trió mellett sem venném 100%-ra a továbbjutásunkat [pedig ezen országok mindegyike bőven a 130. hely után következik a világ-ranglistán]) Ugyanakkor tegyük hozzá nem mindig voltunk ennyire gyengék a fociban: 1938 június 19-én Párizsban, a Stade de Olympique Yves-du-Manoirban az olaszokkal, majd 1954 július 4-én Berlinben a nyugat-németekkel játszottunk világbajnoki döntőt. Mindkét alkalommal ezüstérmesek lettünk.

Majd jött egy nagyon hosszú mélyrepülés: 1972-ben ugyan még kijutottunk az EB -re, de utána egészen az 2016-os Európa Bajnokságig  nem jött össze számunkra ez a "bravúr". Ami a világbajnokságokat illeti: ott még mindig tart az "átok", ugyanis az 1986-os balsikerű mexikói VB óta nem voltunk világtornán. Nagyon jól emlékszem arra a bizonyos utolsó VB szereplésünkre: kamasz voltam akkoriban és emlékszem mennyire letaglózott az a 6:0 a szovjetek ellen, 1986 június 2-én (Irapuatoban). Abban az évben a szüleimmel Jugoszláviában nyaraltam (akkor még létezett ilyen ország) és idegesítő volt, ahogyan a szerbek kiröhögték a magyar rendszámú autókat, gyakran a hatost mutatva nekik a kezükkel.

A magyar foci sajnos valóban nem tartozik sem Európa sem pedig a világ élvonalába. (Jelenleg a 37.helyen vagyunk a FIFA viláranglistáján.melyen egyébként megelőz bennünket a közeli országok közül: Szlovákia, Szerbia, Ukrajna, Ausztria, és Lengyelország is.) Ez a tény - mármint sikertelenségünk a fociban - önmagában nem különösebben érdekes, hiszen minden országban más-más sport a népszerű és mindenki másban jó. A kanadaiak például jól hokiznak (most ők lettek a világbajnokok), de mondjuk Jamaica nem jeleskedik a téli sportokban (tekintve, hogy náluk egész évben 30 fok van), így ott inkább a futás az élvonalbeli sport. Az viszont mindig érdekes, ha egy országban nagy népszerűségnek örvend egy bizonyos sportág, miközben rossz az illető nemzet abban a sportban. Mert nálunk ez a helyzet. Szeretjük és nézzük is a focit, ám az istennek sem megy nekünk. A szittya nem jó ebben. Ennyi. (Egyelőre)

Az okok boncolgatásával már sokan foglalkoztak és megszokhattuk, hogy Magyarország a 10 millió foci-szakértő országa. Most mégis egy újabb vélemény következik, azért, hogy színesedjen a kínálat. Nos, sokan említették már, hogy azért gyengébb a magyar foci mint a nyugat-európai, mert itt kevesebb rá a pénz. Ezt az okot én a magam részéről kihúznám, mert nem hinném, hogy például a horvátoknak sokkal több pénzük lenne a focira, mégis VB döntőt tudtak játszani a franciákkal 2018-ban Moszkvában. (De mondhatnám a cseheket is, akik 1996-ban voltak EB döntősök, vagy a szintén nem kőgazdag görögöket, akik 2004-ben EB aranyat nyertek Portugáliában.)

foci2.jpg

A Puskás Aréna (a kép forrása: goal.com)

Szintén hallani azt is, hogy a magyar focisták labdaérzéke rosszabb, mint a nyugatiaké, ami olyan kijelentés, amit nem tudok komolyan venni. Bár azt sajnos el kell ismerjük, hogy a foci hetes képesség-kódexét illetően (gyorsaság, erőnlét, technika, pass-pontosság, lövőteljesítmény, stratégia és csapat-összetartás) valóban nem állunk túl fényesen. Ami viszont talán releváns észrevétel: az a tapasztalat alacsony szintje a magyar játékosoknál. Mármint a világ élvonalához képest. VELÜK nincs elég tapasztalatunk. Arányaiban ugyanis nagyon kevés magyar focista játszik élvonalbeli európai (vagy dél-amerikai) klubcsapatoknál, ahonnan hazahozhatná (a nemzeti 11-be) tapasztalatait. Sajnos EZ mindenképp igaz és egy olyan ördögi kört teremt, melyből egyelőre nem tudunk kitörni: játékosaink nem szereznek játék-tapasztalatokat a TOP csapatoknál, így a magyar focisták gyengék, ami miatt a magyar foci is gyenge, ami miatt alig szerződtetnek a jobb csapatokhoz magyarokat. És itt visszaértünk a körünkben a kiindulóponthoz.

Azért persze vannak biztató jelek is: kétszer is egymás után kijutottunk EB -re és 2016 június 22-én a legutóbbi EB egyik fontos csoport meccsén 3:3 -at játszottunk egy parádés mérkőzésen a későbbi Európa Bajnok portugálokkal (Gera és Dzsudzsák góljaival). Sajnos 4 nappal később Belgium 4:0 -ra alázott bennünket, így ott végünk is lett. De az a mérkőzés a 3:3 -as végeredménnyel akkor is bizonyította: van lehetőség a magyar fociban. (Most újra összekerültünk Portugáliával [június 15-én lesz a meccs] Hajrá magyarok!).

Megoldás arra, hogy jobbak legyünk? Nem tudom. Az azért biztos, hogy nem a stadion-számon múlik a dolog és nem is a pénzen. Valahogyan azt a bizonyos említett ördögi kört kellene megszakítani. Szerintem legalábbis. De ki vagyok én? Csak egy lelkes szurkoló, egy panelben élő ragadozó emlős. Csak hangosan gondolkodtam.  /06.13.23:17/ panelmedve_alsosor.jpg

Három gyakori tévedés történelmi tudásunk kapcsán

A történelemtanítás hazánkban átfogó jelleggel foglalkozik - az őskortól egészen napjainkig terjedően - a magyar- és egyetemes múlt fontosabb eseményeivel és jelenségeivel. Ugyanakkor a média, a filmek és a különböző egyéb kulturális platformok számtalan téves mítosszal is "megajándékoznak" bennünket, melyek aztán beépülnek a közvélekedésbe mint hibás interpretációk. Ami a világtörténelmet illeti három gyakori tévedés mindenképp figyelmet érdemel:

Az első éjszaka joga

elsoejszaka.jpg

A kép forrása: homeofthemother.org

Gyakori tévedés, hogy a középkori Európa feudális királyságaiban a földesuraknak jogukban állt parasztjaik (jobbágyaik) megházasodása esetén az ifjú arával tölteni a legelső éjszakát. A latinul ius primae noctis néven emlegetett, ma már meglehetősen perverznek tűnő szokás még a filmvilágban is felbukkan, például az 1995-ös Rettenthetetlen (Braveheart) című történelmi drámában. Ám a történészek egybehangzó véleménye szerint, mindez csak a képzelet szüleménye és semmilyen bizonyíték nem létezik arra vonatkozóan, hogy bárhol is létezett volna ez a bizonyos földesúri jog. Valószínűleg a jobbágyaikat kihasználó, felettük zsarnokoskodó, néha megkorbácsoló (vagy megölető) középkori várnagyurak képe állhat a téveszme mögött. 

Napóleon termete

napoleon.jpg

Édouard Detaille: Napóleon 1806-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Még egy komplexust is elneveztek az egykori francia hódítóról és császárról, Bonaparte Napoleonról, akiről máig tartja magát az a tévhit, hogy alacsony termetű emberként szolgált a hadseregben, majd lett uralkodó és hunyt el 1821-ben. Ugyanakkor a kutatók, akik megvizsgálták Napóleon maradványait és ismerik halotti bizonyítványának tartalmát is, azt állítják, hogy a korabeli átlagmagassággal nagyjából megegyező termetű, azaz 168-170 centiméteres volt. Ezzel a termettel pedig Napóleon a legkevésbé sem számított alacsonynak a XVIII. század végén (és a XIX. század elején). A téves sztereotípia mögött a császárt szinte mindig körülvevő magas termetű tisztek jelentette aránytévesztés állhat, hiszen ezek gyűrűjében a  szemtanúk számára valóban kis termetűnek tűnhetett.    

Hitler Nobel-békedíja

hitler.jpg

A kép forrása: britannica.com

Adolf Hitler német kancellár soha nem kapott Nobel-békedíjat, noha rengetegen máig hisznek ebben. Az igazság az, hogy 1939-ben egy svéd parlamenti képviselő, bizonyos Erik Gottfrid Christian Brandt ironikus és gúnyos célzattal valóban jelölte erre a díjra, ám azt soha nem ítélték meg a német diktátornak. Sőt Brandt később magát a jelölést is visszavonta. A háború utáni években széles körben terjedt el Hitler Nóbel-békedíja, noha azt időről időre cáfolják a történészek. Már a 30-as években, a világháború kitörése előtt sem akadt olyan politikus (vagy akár értelmiségi) Európában, aki jogosnak érezte volna Hitler számára a Nobel-békedíjat, tekintve, hogy agresszív külpolitikájával sorra kebelezte be a környező államokat (Ausztriát, Csehországot, Memel-vidéket) és folyamatosan fenyegette a kontinens szinte minden államát.

panelmedve_alsosor.jpg

Észbontók - tényleg lehet ekkora sötétség ilyen sok emberben?

Bevallom csak mostanában, a sokadik évad környékén kukkantottam bele az Észbontók című magyar kvíz-show néhány epizódjába (mert egy ismerősöm beszélt róla hitetlenkedve) és azonnal leesett az állam. Miután felszedtem a szőnyegről nem tudtam megállapítani, hogy mit érzek: egyszerre voltam ledöbbent, kínban nevető és dühös is. Csak azon tudtam rágódni, hogy "tényleg lehetséges, hogy ennyi emberben van ilyen hatalmas sötétség?"

eszbontok.jpg

A kép forrása: sorozatwiki.hu

Némi gyors közvélemény-kutatást végezve (a baráti és haveri körömben), plusz elolvasva néhány mértékadó netes véleményt, arra jutottam, hogy két uralkodó álláspont létezik az Észbontók kapcsán. Az egyik szerint a műsorban szereplő "válaszolók" megjátsszák magukat és sokkal butábbnak tűnnek, mint amilyenek valójában. Az ok: növelni akarják a nézőszámot (valamiféle ellenszolgáltatás fejében). A másik uralkodó vélemény szerint viszont a "versenyzők" tökéletesen önmagukat adják és bizony tényleg annyira idióták, amennyire annak látszanak.

Ha az utóbbit fogadjuk el és reálisnak tartjuk, hogy a hétről hétre levetítésre kerülő epizódokban több száz végtelenül ostoba embert látunk, akkor hihetetlenül szomorú az összkép. Azt jelenti ugyanis, hogy a különböző korcsoportokból érkező, eltérő városokból származó és más-más vagyoni rétegekből kikerülő versenyzők lehangolóan alacsony szellemi színvonalú keresztmetszetét adják a mai magyar társadalomnak. (Ami viszont egyébként megmagyaráz sok mindent ebben az országban. [De erről talán máskor])

Ha pedig ennyire rossz a helyzet értelem terén, annak érdemes az okaival is foglalkozni. Első helyen ott az oktatás. Ha egy 18 körüli magyar fiatal a honfoglalást az 1800-as években keresi (ahogyan tette ezt az egyik epizódban), felmerül, hogy egyáltalán nem tanítottak neki történelmet. (De persze csökkentsük csak tovább a közismereti órák számát a szakmai képzésekben. Hajrá!). Mást is mondok: Ha az országos kompetencia-mérések (melyekkel egyébként köztudottan trükköznek az iskolák [a jobb eredmény érdekében]) és az országos PISA-eredmények egyaránt lehangolóak, felmerülhet bennünk, hogy általában véve nem fejleszti a gyerekeket a közoktatási rendszer. VAGY mélyebbek az okok és ELEVE gyengébb gyerekanyag kerül a rendszerbe, így a pedagógusoknak annyira lentről kell indítaniuk a fejlesztéseket, hogy nem is tudnak túl magasra eljutni a képzések végére.

eszbontok_pisa.jpg

Már 5-6 éve is rosszabb eredményeink voltak mint más országoknak (forrás: hvg.hu)

Második problémakör szerintem a magyar családok helyzete és ezzel összefüggésben a fiatalok életmódja. Vajon mennyire segíti ma a fiatalokat a családok többsége? Leülnek e beszélgetni a gyerekkel a szülők? A fiatalok állandó TikTok mániája mennyiben segíti a szellemi fejlődést? Jó kérdések ezek, de persze nem biztos, hogy a válaszok közelebb visznek bennünket ahhoz, hogy megértsük: miért van ennyi buta ember köztünk (már ha valóban reális képet látunk az Észbontókban). Mert itt jön a másik álláspont: mi van, ha színjáték az egész? Miért ilyen nézett ez a műsor? Miért kíváncsi ennyi ember arra, hogy milyen újabb butaságot mondanak a versenyzők? És egyáltalán: miért jó megjátszott ostobaságokat felvenni illetve megnézni?

Nos, a pszichológia segíthet a válaszokban. Ha ugyanis azt tapasztaljuk, hogy minden kérdésre tudjuk a választ, miközben a képernyőn megjelenő versenyzők hülyeségeket mondanak, akkor okosnak érezhetjük magunkat, de legalábbis értelmesebbnek tűnhetünk a műsorban lévőknél. Talán ez az egyik oka az Észbontók népszerűségének: mindannyian (kivétel nélkül) okosabbak lehetünk másoknál (még ha csak 60 perc erejéig is).

Az kérdésre - mely szerint valóság vagy színjáték az Észbontókban látható rengeteg butaság - itt lehet voksolni:

Köszi a szavazatodat!

panelmedve_alsosor.jpg

 

A 10 leggyakoribb szülőtípus

Mint minden kategorizálás és tipizálás, nyilván vitatható illetve szubjektív a szülők csoportokba sorolása is, hiszen mindenki létrehozhatja a maga által felfedezett szülőtípusokat. Amiért mégis az ember elolvassa ezeket a listákat, az az egyeztetés saját tapasztalatainkkal. Mert az bizony érdekes tud lenni (nem beszélve önmagunk megkereséséről ezekben a felsorolásokban.) Én részben munkám miatt, részben pedig az elmúlt fél év során sok szülőt megismerő életmódom révén rengeteg típussal találkoztam, így listán jelentős mintavételből merítkezik. Az egyes típusoknál [+] illetve [-] jellel mutatom, hogy szerintem pozitív vagy negatív kategóriáról van e szó. A poszt végén szívesen látom a pluszban megjegyzett (listámból kimarad) típusokat is.

szulotipusok.jpg

A kép forrása: https://threelionsinternationalschool.com/9-unique-types-of-parents/

1. A maximalista [+/-]

Ez az a szülőtípus, aki mindent akar gyermekéből: sportolót, zene-tehetséget, nyelvzsenit és természetesen éltanulót is, így egyszerre járatja úszás/futás/foci ... stb órákra, zongoratanárhoz, nyelvtanfolyamra (miért ne tudjon 4 nyelvet folyékonyan az a gyerek) miközben katasztrófának állítja be, ha gyermeke netalán "csak" négyes osztályzatot kap. Gondosan választja ki az egyetemet és minimum három diplomát vár el kölykétől. A maximalista szülőtípus lehet pozitív és lehet negatív kategória is: ha ez a maximalizmus elveszi a gyermekkort, akkor egy frusztrált, teljesítmény-kényszeres fiatalt eredményez, ám ha "kordában tartott", akkor egy sikeres felnőttet.

2. A rideg [-]

Az érzéketlen szülők tartoznak ide, akik egyáltalán nem törődnek gyermekeikkel. Egyik altípusuk szán ugyan némi időt a fiaira, vagy lányaira, de ebben az időben nem a gyerek gondolatai, problémái vagy érzelmei érdeklik, hanem csak felszínes dolgok és az "utód" ellátása (etetni, itatni, ellátni ... stb). A másik ide tartozó altípus eleve időt sem szán a gyerekeire, csak TV -t néz, újságot olvas, elvan a maga világában. Végül harmadik altípus az agresszor szülő, akinek ridegsége agresszióval társul: üvölt és olykor ver is. Sajnos gyakran látni ilyen szülőket. 

3. A haverkodó [+/-]

A haverkodó szülő úgy viszonyul gyermekéhez, mintha egyidősek volnának: nyomja a szlenget, bandázik a fiával/lányával, gyakran még úgy is öltözködik mint kamaszkorú gyermeke. Lehet pozitív és negatív kategória is az infantilizmus mértékétől függően. Ha ugyanis ez a szülői magatartás nyitott, őszinte és érzelmeket megélő felnőttet eredményez, akkor sikeres lehet ez a fajta nevelés, ám ha az infantilizmus túlzásba megy át, akkor gyermeteg, felszínes és belső problémákkal küszködő fiatal lesz a csimotából.

4. Az időhiányos, mindig rohanó [-]

Sajnos nagyon gyakori szülőtípus az állandóan rohanó szülő, akinek mindig van fontosabb vagy sürgősebb dolga, mint saját gyermekével foglalkozni. Ők a karrieristák, gyakran vállalatvezetők, milliomosok (milliárdosok), cégbirodalmak tulajdonosai, ügyvédek, politikusok, orvosok, egyetemi tanárok, menedzserek, osztályvezetők, üzletkötők ... stb. Gyermeket vállaltak, de törődni és nevelni már nincs idejük, azt a nevelőnők, rosszabb esetben szeretőik, barátnőik teszik meg helyettük.

5. A saját életet élő [-]

Nem ritka csoport a saját életet élő szülő, aki egyszerűen nem veszi tudomásul, hogy van egy gyermeke, akivel időnként tanulnia, beszélgetnie és programoznia is kellene. Ugyanúgy randizik, sportol, haverkodik és éjszakázik, minta teljesen egyedül élne. Az ilyen gyerekeket vagy az utca neveli, vagy a haveri kör és gyakran elkallódnak, olyan életet folytatva, mely egyenes út a kábítószerek illetve a bűnözés felé.

6. A közös élményekre törekvő [+]

Bevallom részben ide tartozom magam is (részben a 9-es csoportba). Ebbe a kategóriába olyan szülők tartoznak, akik számára fontos a minél több közös élmény gyermekeikkel, a sok közös program, a rengeteg kirándulás, játék, sport illetve egyéb átélhető, megélhető dolog (pl nagy beszélgetések, bandázások). Számukra legelső helyen a gyerek áll, a vele való törődés, a maradandó közös élmények "gyűjtése".

7. A versengő [-]

Speciális kategória a versengő szülő, aki vagy házastársával, vagy elvált párjával, olykor más szülőkkel verseng szinte mindenben. Folyton azt nézi, hogy az általa fontosnak tartott emberekhez képest mennyire tud "rátermett", okos, ügyes vagy kreatív szülő lenni: jobb programokat képes e kitalálni, nagyobb ajándékot tud e venni gyermekének, szebb e az ő csimotája és jobb sportoló e mint a barátnő/haver gyermeke. Negatív kategória, mert nem a gyermek érdekei vannak középpontban, hanem önös érdekek.

8. A túl érzelmes [+/-]

A túlságosan érzelmes szülő majomszeretettel csüng gyermekén, soha nem fenyíti, nem szidja és nagyobb korában is úgy bánik vele, mint egy babával. Ha a gyermek szeretete nem válik terhessé, lehet pozitív kategória is, hiszen a gyerekek szivacs módjára akármennyi szeretet képesek magukba szívni. Ugyanakkor a túlzások károsak lehetnek és a "majomszeretet" ellenkező hatást válthat ki, vagyis egy kamasz például eltávolodhat édesapjától vagy édesanyjától, ha már terhesnek érzi a ráakaszkodást.

9. A tanító [+]

A tanító típusú szülő mindig (a nap 24 órájában) tanítja, oktatja gyermekét mert mindenáron át akar adni neki valamit: leginkább tudást, értékrendet és tapasztalatot, olykor ízlést vagy élményeket. A tanítás nyilván pozitívum, hiszen szülőkként az emberré nevelés mellett ez az egyik fő feladatunk. Ezért tartom pozitív kategóriának, hozzátéve, hogy csak akkor tekinthető annak, ha ez az állandó tanítás nem megy át túlzásokba.

szulok.jpg

Kép forrása: https://edition.cnn.com/2019/07/28/us/parents-day-trnd/index.html

10. A felsoroltak keverékei [+/-]

Az egyes kategóriák nem sűrűn fedezhetőek fel önmagunkban, a legtöbb esetben két, olykor három kategória kombinálódik. Például: haverkodó + túl érzelmes vagy maximalista + versengő, esetleg mint nálam: élményekre törekvő + tanító (sőt kicsit a haverkodó is).

Zárásul: várom kommentekben a további szülői csoportokra tett javaslatokat! 

panelmedve_alsosor.jpg

2021.06.05.12:24

Sorozatgyilkosok: Bundy és Csikatilo

A világtörténelem kriminalisztikájának sajátos fejezetét jelentette az amerikai Ted Bundy és az orosz Andrej Csikatilo gyilkosság-sorozata a 70-es illetve 80-as években. Mindketten azonos időszakban követték el bűntetteiket (a hidegháború végén, 1974 és 1990 között), mindketten egy - egy akkori szuper-hatalom területén "működtek", mindketten több tucat fiatal nőt, gyermeket öltek meg, mindketten erőszaktevők voltak, mindkettejüknek volt családja és mindkettejüket kivégezték (1989-ben illetve 1994-ben). Ted Bundy 30 bevallott gyilkosságért kapott villamosszéket (Floridában), Csikatilot pedig 53 bizonyított halálesetért lőtték tarkón (Rosztov közelében). Mindkettejük életéről nagy sikerű film(ek)et készítettek.

tedbundy_csikatilo.jpg

Ted Bundy és Andrei Romanovics Csikatilo (forrás: wikipedia,)

Ted Bundy gyilkosságairól Joe Berlinger 2019-ben rendezett életrajzi drámát, (Zac Efron főszereplésével), mely az "Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány" címet kapta (Extremely Wicked Shockingly Evil and Vile), [kritika itt] Csikatilo történetét pedig az 1995-ös X Polgártárs (Citizen X) dolgozza fel, Donald Sutherland, Stephen Rea és Jeffrey DeMunn főszereplésével.

Bundy 4 éven keresztül tartotta rettegésben az USA déli és közép-nyugati államait (1974 és 1978 között), Csikatilo pedig, akit "Rosztovi rémként" is emlegettek 12 esztendőn át gyilkolt, 1978 és 1990 között, a Szovjetunióban, (Rosztovban és környékén). Hasonlóság volt még köztük a korábban felsoroltak mellett, hogy mindketten jártak egyetemre (Bundy pszichológiát tanult, Csikatilo orosz-irodalom tanár lett), mindketten megnyerő, de legalábbis bizalmat ébresztő külsejükkel "cserkészték be" áldozataikat és mindkettejüket egyszer elfogták utolsó gyilkosságaik előtt (Bundy megszökött, Csikatilot pedig elengedték).

bundy.jpg

Ted Bundy a bírósági tárgyalásra tartva (forrás: kulturpart.hu)

Bundy főleg agyonveréssel gyilkolt (feszítővasat használva) olykor megfojtással ölt és erőszaktevései részben az áldozatok halála után történtek (nekrofília), Csikatiló viszont kést használt és a halál beállta előtt vagy alatt becstelenítette meg áldozatait. Bundy többnyire segítséget kérve csalogatta magához a fiatal nőket, eljátszva, hogy egyik keze gipszben van (vagy sérült) és egyedül nem képes autójába pakolni különböző dolgokat, addig Csikatiló vonat-pályaudvarokon nyerte el a fiatalok bizalmát és csalta el őket egy-egy közeli erdőbe.

Mindkét sorozatgyilkos harmonikusnak látszó családban élt feleséggel és gyerekekkel, mindketten átlagos külsővel bírtak (mi több Bundy -t kimondottan jóképűnek tartották a nők) és mindketten vékony, sőt sportos testalkatúak voltak. Egyikük múltjában sincs olyan kirívó esemény, mely a teljes elállatiasodást indokolná. Bundy 30 éves kora körül, Csikatilo pedig 40-es éveiben követte el a legtöbb gyilkosságát. Egyik férfi esetében sem tudjuk mai napig sem, hogy pontosan hány embert ölt meg. Mind az Egyesült Államokban, mint a Szovjetunióban százak tűntek el akkoriban és vélhetően ezen eltűnések egy részéért ők lehettek felelősek a bevallott és bebizonyított gyilkosságaikon túlmenően is. Így Bundynál a 30 gyilkosság, melyért felelőssé teszik, lehet akár 50 is, Csikatilo esetében pedig az 53 áldozaton túl, további 10-15 haláleset is lehetséges. 

csikatilo.jpg

Csikatilo a tárgyalásán, kalitkában (forrás: © AFP borsonline.hu)

Ugyan mindkét sorozatgyilkosnál kiemelt feladattá vált elfogásuk, nagy különbségnek vehető, hogy míg Bundy esetében óriási média-visszhang kísérte a hajtóvadászatot és később a kivégzést is, addig a Szovjetunió hatóságai titokban nyomoztak Csikatilo után, sőt egy alkalommal elfogását követően el is engedték, mert részint nem találtak ellene elég bizonyítékot (és azok is ellentmondóak voltak), részint a kommunista párt tagjaként bizonyos kiváltságokat élvezett.   

Mindketten, Bundy is és Csikatilo is iszonyatos kegyetlenségről és devianciáról tettek tanúbizonyságot gyilkosságaik során: egyiküknél a nekrofilia és bizonyos áldozatainak fejlevágása, másikuknál pedig a halál pillanatában történő erőszaktevés és kannibalizmus volt a legjelentősebb abnormalitás. 

Ugyanakkor tény, hogy a világ kriminalisztika - történelmének kiemelt részét képezte mind Ted Bundy, mind pedig Andrei Csikatilo. Bár azóta újabb sorozatgyilkosokról is tudunk (sőt a XIX. századi hasfelmetsző Jack is "nagy elődnek" tekinthető a "műfajban"), ők ketten hökkentették meg először igazán a világot.

panelmedve_alsosor.jpg

2021.06.03.14:37

Zendülés a Caine hadihajón

Herman Wouk 1951-es háborús regénye a The Caine Mutiny (nálunk: "Zendülés a Caine hadihajón" [1973-ban először megjelenve]) kamaszkorom egyik legkedveltebb olvasmánya volt, melynek később filmes feldolgozásait is megnéztem, így az 1954-es verziót (Humphrey Bogart főszereplésével) és az 1988-a változatot (a Jeff Daniels - Brad Davis párossal). Nekem a régebbi tetszett jobban, de az alapsztori mindkettőnél élvezetes.

caine.jpg

A USS Zane romboló 1943-ban, egy Caine-hez hasonló hajó, melyen Herman Wouk is szolgált (forrás: wiki.org)

A különleges, izgalmas, érdekes és szinte letehetetlen amerikai regény reálisan mutatja be az amerikai haditengerészetet és annak egyik hajóját (a rajta folyó életet) a második világháború Csendes-óceáni hadszínterén, miközben tanulságos jellemrajzot tár az olvasó elé a kicsinyes vezető archetípusáról.

Fiatalon a regényben leírt zendülés esemény-története izgatott, az a különleges élethelyzet mely a második világháború forgatagában egy amerikai kapitány leváltásához vezetett, mégpedig az USA egyik aknakereső rombolóján. Bár kitalált az egész sztori, számomra mindig is nagyon érdekesnek tűnt, hogy a modern időkben hogyan mehetett volna végbe ilyesmi. A regény elolvasásáig a zendülés afféle XVIII. századi "programnak" tűnt számomra, főleg Robert Merle A sziget című regényét olvasva (mely egyébként a Bounty hajó 1790-es valós lázadását dolgozza fel). Növelte számomra a Caine Mutiny hitelességét, hogy az iró, Herman Wouk valóban szolgált a háború alatt tengerésztisztként különböző hadihajókon [lásd fenti képet]. A szokatlanul magas kort megélt, 103 éves földi pályafutást felmutató Herman Wouk 1952-ben Pulitzer díjat kapott a Zendülés megírásáért.

herman_wouk.jpg

Herman Wouk 1951-ben /Larry C. Morris/The New York Times/ forrás: nytimes.com

Később, felnőtt fejjel újra meg újra elolvasva Zendülést már inkább a leírt események pszichológiai háttere fogott meg jobban. Életem során ugyanis különböző munkahelyeken dolgozva több alkalommal is felfedeztem a regénybeli Queeg kapitány archetípusát. Háromszor is felettesem volt egy-egy ilyen alak (más-más munkahelyeken), mégpedig kicsinyes, hozzá nem értő, sunyi és gyáva változatokban. Szerintem az ő figurája, mármint Queeg kapitány karaktere a Zendülés a Caine hadihajón legfontosabb szereplője. Nem ért a munkájához, ugyanakkor hiú és betegesen fél a megszégyenüléstől, miközben rossz emberismerő és kicsinyesen kötekedő alak, aki ráadásul végtelenül gyáva is. Mindez így együtt teszi tökéletesen alkalmatlanná bármilyen vezető szerepre, de különösen arra, hogy háborús időkben egy hadihajót irányítson. A regénybeli történetben Queeg mégis ezt teszi: egy rombolót vezet, az alatta szolgálók bánatára. Szekálja őket, hibás parancsokat ad ki, kollektív büntetéseket vezet be (vízmegvonás), végül egy viharban végveszélybe sodorja az egész hajót, ami kiváltja a lázadást. 

caine_film.jpg

Az 1954-es filmváltozat és az 1988-as. Az egyikben Bogart, a másikban Brad Davis alakítja Queeg karakterét

Az eseményeket Willie Keith zászlós (huszonéves tengerésztiszt) szemével látjuk, miközben ő maga is aktív részese az eseményeknek. Fontos még a másik két karakter is: Keefer főhadnagy és Maryk első tiszt, akiknek szerepe döntő a lázadásban. Egyikük a művelt, ravasz, másokat felbujtó, de önmagát gyáván háttérbe helyező lázító archetípusa (ő Keefer), másikuk pedig a becsületes, de könnyen megtéveszthető balek (Maryk), aki elviszi az egész balhét, holott tengerre született és csupán helyesen akar cselekedni. A három figura - Queeg, Maryk és Keefer - egy időtlen színjáték főszereplői, mely színjáték valószínűleg számtalan munkahelyen és közösségben lezajlik napjainkban is (az alkalmatlan főnök, a háttérből lázító "sz@rkavaró" és a balek részvételével).   

zendulesa_caine_konyvek.jpg

A regény különböző kiadásai (forrás: moly.hu)

A filmbeli Queeg kapitány megtestesíti azt a vezetőt, akit soha nem szabadna emberek élére helyezni, ahogyan ma is számtalan munkahelyen keseríti meg az emberek életét egy-egy alkalmatlan főnök.  Olyan valaki, aki nem látja a különbséget a valódi teljesítmény és a nyalizás között, aki személyes érzelmei alapján dönt szakmai kérdésekben, aki beskatulyázza embereit, aki kicsinyes döntésekkel szekálja a neki kiszolgáltatottakat és aki mindig az érdemteleneket jutalmazza meg, észre sem véve az értékes embereket.

A Zendülés a Caine hadihajón olyan regény és film, mely talán soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban, amikor a felszínesség, kicsinyesség és hozzá nem értés reneszánszát éli szinte minden területen. A Panelmedve éppen ezért ajánlja mindenki figyelmébe (a regényt és a filmes változatokat is), de főleg azoknak, akik átélték már, hogy milyen egy rossz főnök keze alatt dolgozni. 

panelmedve_alsosor.jpg

2021.05.31.15:09

Lukasenka, Putyin és az állami terror esete az utasszállítókkal

A május 23-án földre kényszerített Ryanair gép kapcsán a "három nagy keleti diktatúra" - Oroszország, Törökország és Fehéroroszország - vezetőinek sajátos gondolkodásáról már nem csak azokból az esetekből kaphatunk képet, melyek például Putyin politikai ellenfeleinek (Voronyenkov, Magnyitszkij, Kara-Mursza, Nyemcov, Berezovszkij, Litvinyenko, Esztemirova) gyanús körülmények között történő hirtelen elhalálozásából következnek (utcai pisztolylövések, rendőri kihallgatások, rejtélyes mérgezések, radioaktív polóniummal támadások ... stb), hanem most már a Fehérorosz diktátor, Lukasenka "gépeltérítős" húzásából is némi fogalmat kaphatunk.

protaszevics_minszk.jpg

Összeállítás: panelmedve blog (képelemek forrása: bbc.com, express.co.uk)

Az idén 67 éves Aljakszandr Lukasenka már 26 éve van hatalmon Fehéroroszországban (választási csalások sorozatának köszönhetően), mely idő alatt egy tökéletes diktatúrát épített ki hazájában, mégpedig a rendőrség, a KGB (igen, ott még mindig így hívják) és a hadsereg fegyvereire támaszkodva. A sajtót, a gazdaságot és a politikai rendszert is uralma alatt tartó politikus annak az európai "dictator trio -nak" tagja, mely egyesek szerint valójában négyes-fogat, egy bizonyos Kárpát-medencében "uralkodó" népvezérrel kiegészülve. (Ezen azonban most gyorsan túllépnék, mert részint nem szeretném megkapni a "nem is vagy magyar" stigmát, részint a dolog nem témája jelen posztomnak.)

lukasenka.jpg

Lukasenka (forrás: bbc.com/russian/news)

Ami biztos: Lukasenka rendszere emigrációba kényszerítette a teljes belarusz ellenzéket (legalábbis a komolyan vehetőket), akik Lengyelországba és Litvániába menekültek a diktátor haragja elől. Köztük volt Szvjatlana Cihanovszkaja ellenzéki vezető és 2019-től a 26 éves Roman Protaszevics ellenzéki újságíró is. Itt érdemes megállnunk egy pillanatra: ki is ez a Protaszevics, akitől annyira tartott Lukasenka, hogy egy nemzetközi repülőjáratot kényszerített földre vadászgépeivel?

roman_protasevich.jpg

Roman Protasevich (forrás: publishingperspectives.com)

Protaszevics rövid bemutatása politikai pályafutásának és ellenzéki tevékenységének leírása érdekes képet ad a diktatúrákban lehetséges szervezkedésekről is: 

Kicsoda Roman Protaszevics?

A fiatalember 17 éves kora óta aktív részese a fehérorosz diktátor elleni szervezkedéseknek, tüntetéseknek és megmozdulásoknak. Már 2011-ben tüntetéseket szervezett Minszkben Lukasenka rendszere ellen, majd cikkeket, blog-bejegyzéseket írt a diktatúra módszereiről, melyeket százezrek olvastak. Néhány éve létrehozta a Nextra nevű hírközlő rendszerét és mobil-applikációját, mely Lukasenka lázálma lett, tekintve, hogy nem tudta elnémítani. (A Nextra, mely közel 1 millió csatlakozót vonzott, felhő-alapú rendszer ugyanis, mely szerver-alapon nem kapcsolható le.) A Fehérorosz titkosszolgálat hamar felfigyelt Protaszevics tevékenységére és kezdett hajtóvadászatot elfogására. A tehetséges ellenzéki  azonban csodával határos módon kicsúszott kezeik közül és 2019-ben Lengyelországba menekült (ahol szüleivel együtt menedékjogot kapott).

Tavaly ősszel a Nextra helyett egy új fiók, a Belamova lett Protaszevics hírcsatornája, ám itt is negyed milliós már a csatlakozások száma. Protaszevics a tehetetlen fehérorosz titkosszolgálat 2020 novemberében nyilvánította terroristának, mivel továbbra is (csak most már külföldről) a fehérorosz megmozdulások legfőbb szervezője maradt.

belarusia_minsk_protaszevics.jpg

Kép forrása: theguardian.com

Idén májusban - aktív kapcsolatban a litvániai ellenzéki emigránsokkal - összehangolta tevékenységét Cihanovszkaja politikusnővel, akit május 23-án Athénba is elkísért. Innen Litvániába utazva érte a KGB támadása, mikor gépét Minszkbe kényszerítették a belorosz MIG -ek.

Protaszevics, már az athéni reptéren felfigyelt az őt követő kormány-ügynökökre, akik vélhetően folyamatos kapcsolatban lehettek a minszki központtal. Amikor az utasszállító fehérorosz légtérbe ért, beindult az akció: MIG-29 -es vadászgépek érkeztek a Ryanair utasszállító két oldalára és kikényszerítették, hogy Litvánia helyett Minszkben szálljon le. A fehérorosz főváros repterén aztán már gyorsan ment minden: Protaszevicset és barátnőjét azonnal elfogták és bilincsben vitték el.  

protaszevics_arckep.jpg

Protaszevivs elfogása után, nyilatkozattételre kényszerítve (forrás: abcnews.go.com)

A KGB ügynökök rendesen "megdolgozták" Protaszevicset: kiverték pár fogát, beverték orrát, mely sérüléseket később szépészeti beavatkozásokkal (értsd: púder) próbálták meg eltüntetni. Bár az EU azonnal tiltakozott és szankciókat hozott Lukasenka (és tette) ellen [melyhez meglepő módon ezúttal a magyar kormány is csatlakozott] a fehérorosz vezető úgy tűnik egy cseppet sem szeppent meg. (Miért is félne, ha a világ második katonai nagyhatalma áll mögötte, Putyin vezetésével.) Mindenesetre Lukasenka "kreatív csoportja" nem állt éppen a helyzet magaslatán, mikor azt találták ki, hogy az állami terrorra, - mely egy ország légi-erejét használta fel egy újságíró elfogására és elnémításra (mégpedig egy nemzetközi repülőjárat eltérítésével) - a Hamasz nevű palesztin szervezet fenyegetése miatt volt szükség. A kifogás annyira gyenge, hogy a világ egyetlen sajtóorgánuma és politikai szakértője sem vette komolyan. (A Hamasz ráadásul hivatalosan és azonnal el is utasította a vádat.) 

feheroroszorszag.jpg

A történet után azért nagy kérdés, hogy meddig fajulhat az európai diktatúrák rémuralma és módszereik elképesztő sokszínűsége ellenfeleik eltüntetése terén. Putyin simán megöleti riválisait (és bírálóit), Lukasenka utasszállítókat térít el, Erdogan pedig fegyveres junta fenntartásával ellenőrzi lakosságát. 

panelmedve_alsosor.jpg

2021.05.29.13:47

A halottak hadserege - ütős zombis horror

Zack Snyder idei zombis horrorja (mely most  Netflix egyik legnézettebb filmje) kapott már hideget - meleget és rengeteg bíráló kritikát is, így épp itt az ideje, hogy némi pozitív vélemény is napvilágot lásson a témában. Nos, az Army of the Dead nem lesz ugyan esélyes a következő Oscarra és az évszázad filmje címet sem valószínű, hogy megkapja, mégis azt mondom: egész jó kis izgalom-orgiát láthat az, aki megnézi.

zombik1.jpg

Az alábbiakban a sztori váza olvasható csipetnyi spoilerel. Aki az alaptörténetet sem akarja ismerni, az ugorja át a bekeretezett részt:

Az alapsztori:

nem túl összetett: adott egy katonai konvoj, mely jól őrzött módon egy "élő halottat" (köznapi nevén zombit) szállít ismeretlen helyre. Hogy honnan került a katonákhoz, nem tudjuk (és később sem derül ki), de egy biztos: egy szimpla közúti baleset során elszabadul. Néhány katonát megharapva és szintén zombivá téve megtámadja Las Vegast, mely nagyon gyorsan egy holt várossá válik. A kormány körbekeríti a megapoliszt és egy atombomba ledobását fontolgatja a településre (és a benne vegetáló több ezer zombira). A bonyodalmak itt kezdődnek: az egyik vegasi érdekeltségű főfejes (Hunter Bly, alias Hiroyuki Sanada), egy zsenge 200 milliós összeg kimentését rendeli meg Scott Ward (Dave Bautista) csapatától. A pénz az egyik kaszinó széfjében pihen, így a feladat már nem is annyira egyszerű: be kell jutni a körbezárt városba, át kell valahogyan kelni a zombik seregén - akiket mellesleg alfa vezérek irányítanak (az a férfi és nő, akik elterjesztették a 'T" vírust és akik mindenkit megfertőztek) - majd fel kell törniük a széfet és egy roncs helikopteren (melyet a szálloda tetején vesznek birtokba) elpályázni a naplementébe. Mindezt pár óra alatt, mert közben a kormány atomrakétát küld Vegasba, így a visszaszámlálás már az akció kezdetén megindul.

zombi5.jpg

Kétségtelen, hogy vannak problémás dolgok ezzel az egésszel: az egyik a már említett kétségek közt hagyás a legelső zombi eredetét illetően. A másik kissé kidolgozatlan dolog, hogy a Vegast megtámadó zombik még véletlenül sem fertőznek meg senkit, aki a városon kívül van, vagyis sem átutazó, sem arra járó külső személy nem terjeszti a vírust, mely mindvégig megmarad szigorúan a település határai között. Ami a többi hibát illet: szerintem apróságok és nem befolyásolják az élvezhetőséget.

zombitigris2.jpg

Dave Bautista mind a 130 kilójával ütős jelenség  a filmben (szó szerint) és karaktere is picit összetettebb egy "Zs" kategóriás szörnypusztítónál. Vannak érzései, van múltja és vannak tervei is (étkezde nyitás, ha megúszná az egészet). Kapunk lövöldözéseket, verekedéseket, belassított akciókat, mészárlást, vért és menekülést. Mi több vannak valódi karakterek is: a csapat tagja például egy kigyúrt kemény-legény (Omari Hardwick), egy csinos kamaszlány (Ella Purnell), aki mellesleg a főhős, Scott Ward lánya és egy elvarázsolt széf-feltörő zseni (Matthias Schweighöfer). Van szerelem is Scott illetve a csinos (bár már erősen 40-es) Cruz (Ana de la Reguera) között és csipetnyi humorban is részesít bennnket a script, leginkább a vagány helikopter pilótanő, Peters (Tig Notaro) révén. 

A látványra nem lehet panaszunk, sőt a szokványos zombi-panelek mellett vannak újdonságok is, például a zombitigris, a zombi ló (melyet a zombi-vezér ül meg) és az is, hogy kétféle zombit láthatunk: alfákat és "mezei" zombikat. Kis bonyodalom is szinesíti a forgatókönyvet, hisz kiderül egy meglepetés az egyik csapattagról és az akciót megrendelő Bly valódi terveiről. A vég drámai, bár bosszantó is egyben a sok halállal (melyek közül a legutolsó már szinte idegesítő).

zombik3.jpg

Ütős szerintem, ahogyan a lerombolt Las Vegast megcsinálták és további pozitívum Bautista alakitása mellett a pörgős rendezés is. Negatívumként emelném ki a forgatókönyv kidolgozatlanságát illetve a hiteltelenségeket. Összességében a Halottak hadserege szerintem élvezhető akció-horror, ha valaki szereti a zombis műfajt (like me). Ez a film a legkevésbé sem marad el a Kaptár filmektől, de a World War Z azért lekörözi. 

zombi4.jpg

A Panelmedve erős 75%-ot ad a filmre, leginkább a látványvilág, a pörgés és Bautista miatt. A továbbiakban néhány újabb Netflixes filmre tervezek kitérni és végre majd mozifilmek is következnek. 

75_percent.jpg
panelmedve_alsosor.jpg

 

2021.05.28.12:20

süti beállítások módosítása